2007.12.29. 01:33
Für dich...
Lehet [lehet?? biztos], hogy nincs mit terelni, hiszen egyértelmű a helyzet. Sajnos.
Bár örülnék, ha legalább nem lenne teljesen egyértelmű, de erre nem hinném, hogy van esély, hiszen csak egy senki vagyok. [Hja, önsajnáltatás...]
De néha [pl. most] szívem is van, és ez a hangulat olyan dolgokat hoz össze, amik máskor, például a mindennapokban nem történhetnek meg: a magány az egyik legszörnyűbb dolog, néha teljesen elszívja az ember eszét és szívét.
Most valami miatt az egyik visszatért, ezért voltam képes átbeszélgetni az estét egy sráccal, akinek az anyja nemrég halt meg rákban. Nem volt egy vidító beszélgetés, máskor rövid idő alatt küldtem volna el a fenébe, hiszen "jobb dolgom is van más lelkénél".
Most azonban nem ezt a korszakot élem, ezért megpróbáltam kicsit "helyrerázni". Sikerült is.
Néha egy "nácinak" is van szíve.
Most pedig mentem helyrerázni magam ebből a fura állapotból, érzésből, ami nem lenne rossz, ha nem lenne egyértelmű a helyzet... A helyrerázás pedig csak abból áll, hogy ütöm a kezem a falba, amíg el nem alszom a fájdalomtól és a fáradtságtól.
*a többi olvasótól elnézést, akik ezt nem értik, de itt jobb leírni az érzéseket.*
**akinek szól: bocsi, hogy írtam...**
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nervus.blog.hu/api/trackback/id/tr12277888
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek